Angelika, az eladósorban lévő fiatal lány szép, zöld, saját termesztésű petrezselymet vitt a piacra. Április vége, szép szombati nap, ki ne akarna ilyenkor petrezselymet venni, gondolta. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem Angelika volt a legszebb lány a faluban, de még a felső 50 százalékba is csak jóindulattal volt sorolható. Tavaly tavasszal az összes barátnője sikerrel árult petrezselymet, többüket el is jegyezte pár hónap múlva a szeretőjük. Nem ők termesztették a legszebb, legfinomabb petrezselymet, de valami miatt tőlük szívesen vettek a férfiak. Olyan férfiak is, akik azt sem tudták, mire tudnák használni majd otthon a zöld leveleket. Angelika ezt nem értette, arra gondolt, biztos, az ő petrezselymük jobb illatú vagy zöldebb.
Angelika, úgy érezte, ez a tavasz az övé lesz, az ő petrezselymét is megveszi valaki, és talán még a fejét is bekötik végre. Szombaton ki is ment nénikéjével a piacra, szép petrezselyem-csokraikat kirakták az asztalukra és várták a vásárlókat. Teltek a percek, az órák, a nénikéje jól elbeszélgetett a barátnőivel, de vásárolni egy férfi sem akart tőle. Ellenben Klementinától! Fonnyadt, néhol barnás petrezselymét fél óra alatt elkapkodták, a férfiak annyira mosolyogtak rá, látta az összes fogukat. Sok pénzt sikerült keresnie, és az egyik férfi később randevúra is elhívta. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Klementina eszméletlenül vonzó volt (mai szóhasználattal: dögös), gyönyörű hajjal, mosollyal és nevetgélő zöld szemekkel.
Angelika teljesen összezavarodott, egyértelműen rosszabb minőségű petrezselyemmel ért el sikereket Klementina. Ekkor Angelikának mentő ötlete támadt, elkérte Klementina leharcolt petrezselymét, és egy hét múlva azokkal állt ki a vásárlók elé. Talán most ez a divat, a csúnya petrezselyem, gondolta. Klementina múlt héten még barnás petrezselyme a következő szombatra újabb riasztó színeket vett fel, és szinte teljesen elszáradt. Az igénytelen áru hasonlóképpen nem vonzotta a vevőket, mint a múlt héten, néhányan még fintorogva is néztek Angelikára. Csak néhány arra keringő légy érintette lábával Angelika petrezselymét, a férfiak hozzá sem nyúltak. Angelika is mosolygott, mint Klementina a múlt héten, de ez sem segített.
Szomorkodva ment haza, ahol több esküvői meghívó is várta a postaládában, tavaly elkelt barátnői hívták meg lakodalmaikba.
Amikor ezt a novellát írom, Angelika már nem jár ki a piacra. Csak otthon ül, és a barátnői gyerekeire vigyáz minden nap, amíg azok eljárnak szórakozni vagy nyaralni a Seychelle-szigetekre.
