E-gészségügy

E-tünetek

E-betegség

E-időpont

E-rendelés

E-recept.

Csak a halál IRL.

Építjük,

Amit legutóbb sem
Sikerült felépíteni.
Újra munkás az ököl,
És újra munka a
Társadalom alapja.
Vagy mehetsz katonának,
És lehetsz a Főnök testőre.
Mert meg kell őt védeni,
A kérdésektől, amiket nem
Akar hallani.
Amik jobban fájnak neki,
Mint a puskagolyó.

A Kétségbeesettek Városa, első borítóterv

 

Goergous girl, Chapter Three

Not suitable for children and minors.

March 6^th

 

It was lunchtime at school, and Lucy couldn’t find Amanda. Lucy wore a T-shirt with “Caltech no matter what!” on it. She didn’t want to wear an actual Caltech T-shirt because she hadn’t deserved it so far, she thought. She usually had lunch alone when Amanda wasn’t around but yesterday she decided to be more open-minded, so she sat next to a branch of girls. She knew them, but they weren’t her friends.

 - Hey, Lucy, right? – a girl asked Lucy. She was Mandy.

 - Yeah, I’m Lucy – she answered.

 - Lucy, we have a little game here. You wanna play?

 - Okay … what game?

 - I tell you some insulting with an “a”, then you tell me some rude with a “b” and so on. Ok?

Bolygó egyedül állás

Fél négy, fent vagyok,

Mert ötszáz év múlva

Lesz ilyen újra.

A Holdnak nem szólt senki.

Fénye több, mint fény,

Egy reflektor égeti szénné

Az éjszakai eget.

Szabad szemmel is láthatóak!

Mondták a csillagészek.

Kedves barátaim, egy nagy lófaszt.

Talán a Venus, tök messze, de

Lehet csak wishful seeing.

Telefonnal zoomolva,

Egy kék (kék az egyátalán?)

Bolygó, amit nem is láthatnék

Az asztroperverzek jóslatai alapján.

Talán a Neptunusz. 

Az ablakból

Most megtudtad, milyen, ha nem

te döntesz arról, mikor és hova,

amikor várnak rád, de nem mehetsz oda.

Ezek azok napok, amikről majd mesélhetnél,

de nem lesz mit mondanod.

Kinéztél az ablakon és láttad, ahogy

a csend mosolyog, az arcodba nevet.

Ilyet még nem éreztél, a csend hangosabb

volt mindennél, nem hallottál tőle semmit.

Megijedt a szél is, nem mert fújni,

nehogy kivívja a csend haragját.

Mert a tomboló csend nyomában járt

a fájdalom és a félelem.

Ott bujkáltak a bokrok között,

és eszelősen kacarászva

kaparászták az ágakat.

                                                                                

2020. március

A petrezselyemárus lány

 

Angelika, az eladósorban lévő fiatal lány szép, zöld, saját termesztésű petrezselymet vitt a piacra. Április vége, szép szombati nap, ki ne akarna ilyenkor petrezselymet venni, gondolta. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem Angelika volt a legszebb lány a faluban, de még a felső 50 százalékba is csak jóindulattal volt sorolható. Tavaly tavasszal az összes barátnője sikerrel árult petrezselymet, többüket el is jegyezte pár hónap múlva a szeretőjük. Nem ők termesztették a legszebb, legfinomabb petrezselymet, de valami miatt tőlük szívesen vettek a férfiak. Olyan férfiak is, akik azt sem tudták, mire tudnák használni majd otthon a zöld leveleket. Angelika ezt nem értette, arra gondolt, biztos, az ő petrezselymük jobb illatú vagy zöldebb.

Angelika, úgy érezte, ez a tavasz az övé lesz, az ő petrezselymét is megveszi valaki, és talán még a fejét is bekötik végre. Szombaton ki is ment nénikéjével a piacra, szép petrezselyem-csokraikat kirakták az asztalukra és várták a vásárlókat. Teltek a percek, az órák, a nénikéje jól elbeszélgetett a barátnőivel, de vásárolni egy férfi sem akart tőle. Ellenben Klementinától! Fonnyadt, néhol barnás petrezselymét fél óra alatt elkapkodták, a férfiak annyira mosolyogtak rá, látta az összes fogukat. Sok pénzt sikerült keresnie, és az egyik férfi később randevúra is elhívta. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Klementina eszméletlenül vonzó volt (mai szóhasználattal: dögös), gyönyörű hajjal, mosollyal és nevetgélő zöld szemekkel.

Haiku 5

Hűtőm hangjai

Karcosan verekednek,

Tej színes reggel.