Elsétáltam a postára és elküldtem neki a könyvet. Postára aznap még lehetett menni, de a barátomat már nem látogathattam meg, mert az állam elővigyázatosságból megtiltotta. Persze, tudom, a mi érdekünkben, de akkor is. Szóval feladtam a könyvet, a szállítási költség drágább volt, mint a könyv, de most nincs mit tenni. Éppen a „maradj otthon!”-szakállam növesztésével voltam elfoglalva a konyhában, amikor felhívott a barátom, hogy megkapta a könyvet. Szuper, mondtam neki, olvasd el, tök jó novellák vannak benne. Ekkor feltett egy váratlan kérdést: hogyan olvassam el? Először azt hittem, viccel. Az agyaddal olvasol, válaszoltam. Gondolj arra, hogy a szemed a fényképezőgép, az agyad az olvasógép, de probléma-megoldásra is alkalmas. Mármint a többi ember problémák megoldására használja, gondoltam, de ezt nem mondtam neki.
Nem úgy érti, mondta, sok ember hozzáért a csomaghoz, mire ő megkapta. Most mi legyen, mártsa a könyvet hypóba, súroljon át Domestos-sal minden oldalt egyenként, vagy hagyja kint a napon néhány órát, kérdezte. A Domestos és a hypó felejtős, mondtam neki, az a könyv az enyém, akármennyire is parázol. A napon kint hagyás sem tetszett, biztos megrágná a kutyája. Az a kutya imád szépirodalmat rágni.
Végül belementem a játékba. Lapozz gumikesztyűben, javasoltam, vagy minden lapozás után moss kezet. Így a könyv olvasása is tovább fog tartani, gyorsabban elszáll az a tizennégy nap, vagyis már csak tizenegy, mondtam. Hirtelen nagyon megörültem, hogy már csak tizenegy nap, de ezt ő nem láthatta az arcomon. Nagyon vicces, válaszolta, de nincs kesztyűje, és nem akar olyan gyakran kezet mosni. Oké, mondtam, akkor kérd meg Anyudat, a sárga mosogató kesztyűjét vegye fel, az ellenáll még a sósavnak is, szóval a vírus sem fog rajta átszaladni, lapozgassa ő neked. Vagy ha nem akar kesztyűt hordani, vállalja ő, hogy minden lapozás után kezet mos. Ez tényleg nem nagy áldozat azért, hogy az irodalom-rajongó lánya boldog legyen, mondtam mosolyogva. Nem és nem, akadt ki a barátom, egyik megoldás sem jó. Eszembe jutott még egy ötlet, mondtam. Ülj ki a kertbe a könyvvel, és hagyd, hogy lapozza a szél.
2020. március
