Kialvatlan végtagokkal
Arcul csapott hajnalok,
Félálomban elhanyagolt
Sikító receptorok.
Tudatodnál nem voltál,
Ordítozva horkoltál.
Ez henyélésből elégséges,
De felkelésed szenvedéses.
Szemhéjad néznéd belülről,
De kávéd magától le nem fő.
Akkor ébredsz fel végleg,
Ha meleg csészédet érzed.
Lassan ébreszt a nyugalom,
Míg mosoly viháncol arcodon.
Mikor a napfény szobádba oson:
Oké, hétfő, mehetsz dolgozni.
2018
